Inez POV:
- - Ajaj, azt hiszem eltévedtem. Na mindegy felhívom Bettit. – elkezdtem keresni a telefonomat, és mikor nem találtam, rájöttem, hogy azt is a portán hagytam a hátizsákomba. – Hát ez cink. Most mi legyen? – kérdeztem magamtól, majd megrántottam a vállam, és elindultam előre.
Addig-addig sétáltam, mígnem még jobban eltévedtem. Frusztráltan fújtattam egyet, majd leültem az út közepére. Nem nagyon érdekelt, két okból. 1) Nagyon fájt a lábam, 2) senki sem volt az utcán. Felnéztem az égre, majd 30 perc múlva újra felálltam, és indultam tovább. Annyira elmélyedtem a gondolataimba, hogy mikor befordultam a sarkon, beleütköztem valakibe, és a seggemre estem, de legalább a másik is úgy járt, ahogy én. Felnéztem és ott állt, vagyis ült előttem egy hosszú, hullámos, sötétbarna hajú srác, mögötte pedig 5 másik. Én pedig okosan feltettem a hetekben már elég gyakran feltett kérdésemet:
- - Ti kik vagytok? – erre ők döbbenten néztek rám. Ez vajon miért olyan ismerős?
- - Nem tudod? – érdeklődött kíváncsian a hosszú hajú, mire én értelmesen megráztam a fejem.
- - Mi vagyunk a VIXX. – mondta egy vörös hajú srác – az én nevem Cha Hack Yeon, de szólíts csak N-nek, akibe bele mentél, az Jung Taek Woon, becenevén Leo. A szőke Kim Won Sik, vagy Ravi, a világosabb barna, rövid hajú Lee Jae Hwan, másnéven Ken. A sötétteb barna, rövid hajú Han Sang Hyuk vagy Hyuk, és végül Lee Hong Bin, becenevén Hongbin.
- - Szupi. Az én nevem Szabó Inez, de szólítsatok csak Káosznak. Én vagyok a Shinee gyakornok koreográfusa.
- - Nem kerültél te egy kicsit messze a Shinee lakásától? – kérdezte Leo, miközben felállt, és felsegített engem is.
- - Nem tom. De elfelejtettem, hogy miért jöttem erre.
- - Akkor, amíg eszedbe jut, miért nem tartasz velünk. Épp moziba indultunk, és úgy terveztük, hogy ott találkozunk, jó barátainkkal, a Block B tagjaival. – mondta N és átkarolta a vállamat.
- - Rendben. De mi az a Block B?
- - Majd út közben elmagyarázzuk, oksa? – mosolygott rám Leo, és én nem pirultam ám el, de nem ám. Csak nagyon melegem lett hirtelen.
- - Várj! – kiáltottam fel hirtelen. – Nincsen nálam pénz. – mondtam szomorúan
- - Meghívunk. – vigyorgott Ravi
- - Rendben, menjünk. – vidultam fel, és el is indultunk, minden bizonnyal a mozi felé.
- Nem is sejtettem, hogy ezzel mekkora galibát fogok okozni, egy bizonyos Peace nevű barátnőmnek.
Betti POV:
Boldogan szökdécseltem felfelé a lépcsőn Inci szobája felé. Mikor benyitottam a nővérke épp akkor huzatolta le az ágyat.
- - Elnézést. A beteg merre van?- érdeklődtem udvariasan.
- - Ha jól emlékszem egy órája elhagyta az épületet.- felelte kedvesen az idős nővér.
Ekkor az aggodalom sebesen kiült arcomra és roham tempóban kezdtem bepánikolni és lerohanni a földszintre.
- - Ezt nem hiszem el... Megmondtam neki, hogy maradjon a fenekén! Csak egyszer csinálná azt amit mondd neki az ember... Csak egyszer!- motyogtam magamban magyarul.
- - Elnézést. A barátnőmet keresem. Szabó Ineznek hívják. Ma engedték ki a kórházból. Úgy volt, hogy én jövök érte de elment. Nem tud róla valamit?- néztem kétségbeesetten a portásra.
- - Néhány órája egy fiatal hölgy itt hagyta a cuccait.- mutatott egy hátizsákra a férfi.
- Amint megláttam, tudtam, hogy az mind a barátnőmé.
- - Igen ez Ő lesz. És nem mondta, hogy merre megy?
- - Sajnálom de nem.
- - Köszönöm. Ezeket elvihetem?- mutattam Káosz cuccaira.
- - Persze, tessék.- Segített kicipelni a holmikat.
Leültem a kórház előtt egy padra és megpróbáltam felhívni Inezt. Kicsengett. Majd fél perc múlva barátnőm táskájában elkezdett valami rezegni.
- - Na remek!- kiáltottam fel.- Még a telefonja is itt maradt!! Én ezt nem hiszem el!- már remegtem az idegességtől.
Letettem a telefont és elkezdtem gondolkozni, hogy mit is tehetnék.
Nagyon aggódtam barátnőmért. Alig vagyunk itt néhány hete és állandóan csak a galiba van vele... Imádom Őt nagyon... de most már kezdek rá nagyon mérges lenni. Kicsit összekaphatná magát! Nagyon szétszórt, szeleburdi és néha ügyetlen.
Itt vagyunk egy idegen városban és szó nélkül fogja magát és elcsavarog. Én meg izgulhatok érte, nehogy elkapják és bántsák. És megint nekem kell helyre hozni mindent... A nevemhez hűen... És semmi köszönet. Na de már megszoktam. Mély levegőt vettem és újra tárcsáztam. Ezúttal a SHINee leaderét.
- - Igen, tessék.- szólt bele az ismerős hang.
- - Szia Onew, Betti vagyok. Nem zavarlak?
- - Szia, nem dehogy is. Miben segíthetek?- hallottam a hangján, hogy mosolyog.
- - Baj van.- görbült sírásra a szám.
- - Mi történt? Megijesztesz.- hallottam, hogy Ő is elkezdett aggódni.
- - Idejöttem a kórházba ahogy megbeszéltük. Tudod, hogy hazavigyem az Inezt.
- - Ühüm.
- - Na és ez a lüke leány elment. Nem várt meg. Mindenét itt hagyta a portán, még a telefonját is és elment. És nem tudom, hogy hol van. Onew én nagyon aggódom érte. Rossz érzésem van.
- - Jó. Nyugodj meg. Nincs semmi baj. Odamegyek a kórházhoz és majd együtt megkeressük. Csak nyudogj meg.
- - Rendben. Köszönöm. Siess.
Ezzel letettük. Én pedig tűkön ülve vártam az érkezését. Reméltem, hogy neki lesz valami használható ötlete, hogy hogyan találhatjuk meg a barátnőmet.